Van a magyaroknak tengerük?

Köztudottan a Balatont nevezik a Magyar „tengernek”. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a Horvátország-i tengerparton az Istria félszigeten is él néhány száz magyar.

Amikor legutóbb a Szlovénia-i Hodosban járt képviselőtestületünk négy tagja és a polgármester a március 15.-i megemlékezés alkalmából, sikerült ismerettséget kötnünk az erre az ünnepségre szintén meghivott Horvátország-i Pula városából érkezett magyar nemzetiségű vendégekkel.
A kapcsolatteremtés könnyen ment velük, mivel nagyon barátságos emberek. Amint azt elmondták, párszázan élnek magyar nemzetiségűek városukban, és szeretnék az ott élő magyarságot kicsit összetartani. E célból alakitották meg a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségét.
2007 májusa elején Mgr.Balódi László alpolgármesterünkön keresztül váratlanul elektronikus postán /E-mail/ szivélyes meghivást kaptunk az emlitett szervezettől Pulából abból az alkalomból, hogy 2007 május 21.-től május 27.-ig magyar kultúrális hetet szerveznek, és számolnak a mi részvételünkkel is. A legközelebbi képviselőtestületi ülésen ezt az alpolgármester tolmácsolta a testület tagjainak, ahol arra a döntésre jutottunk, hogy mindenképp nyitnunk kell nekünk is Európa felé, és részvételünkkel megtiszteljük a Horvátország-i magyarokat. Jeleztük tehát, hogy a községünk alacsony költségvetése miatt csak egy személyautóval kb. hárman vagy négyen tiszteletünket tesszük náluk, de csak a hét végére. A képviselőtestületünk „idősebb” tagjai úgy gondolták, hogy inkább az ifjabb képviselők menjenek erre a kb.700km hoszzú útra. Újra tehát Mgr.Balódi László, Varga József, Pohár György és Póda József képviselőkre jutott a választás. Tóth István polgármesterünk egyéb elfoglaltság miatt nem tudott velünk utazni.

2007 május 25.-én reggel 5,00 órakor indultunk el. Magyarországon keresztül elég rossz minőségűek az utak, de amint rátértünk a Horvát autópályára, simává vált az utazás.
Csodálkozva néztük a Jugoszláv háború utáni gyors fejlődést. Az autópálya egészen a tengerpartig vezet. Út közben rengeteg hegyet szel át gyönyörűen kiépitett alagutakkal és viaduktokkal. Ezekben az alagutakban egyelőre két irányú a közlekedés, ám mindegyik mellett már épülnek a másik irány számára különállóan. Ilyen sok alagútépitést egyidejűleg még sehol nem láttunk. Hosszú nyolc-kilenc óra és 720km után délután kb.14,00 órakor megérkeztünk Pula város peremére, ahol a megállapodás alapján Kvasznica István a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke várt bennünket, és vezetett el a szálláshelyünkre. Péntek estétől vasárnap reggelig volt általuk számunkra biztositva a szállás és az étkezés. Egy ifjúsági táborban közvetlenül a tenger partján, kis, négy személyes, emeletes ágyakkal, zuhanyzóval és WC-vel ellátott házikókban kaptunk szállást. A fárasztó út után mindjárt meg is mártóztunk a hűvös, de nagyon kellemes tengerben. A vacsoránál sok ismerős arccal találkoztunk. A Szlovén ünnepségről már ismert Magyarország-i Sitke községből is eljött a 11 tagú citerazenekar. Sok magyarul beszélő fiatal 14-16 év körüli fiatallal találkoztunk, akikről megtudtuk, hogy szintén erre az alkalomra érkeztek több mint 15 órás utazás után egy autóbusszal a Románia-i Nagykárolyból, és a Rekettye Kultúrális Egyesület néptáncegyüttesének tagjai. Ez az együttes 22 tagú, vezetőjük egy nagyon szimpatikus fiatalasszony Székely Sára, aki férjével közösen vezeti a táncegyüttest.
A vacsora után megnéztük Pula belvárosát és kikötőjét esti fényekben. Nem győztünk betelni Pula legnagyobb nevezetessége a Római Kolosszeummal azonos itt található aréna látványával. Ez a kolosszeum a világ harmadik legnagyobb kolosszeuma. Pula város egy ókori római városra épült. Ennek nyomait az egész városban látni lehet. Pula az épitészek „rémálma”, mivel bárhol épitkezésbe kezdenek, nagy valószinűséggel előbukik egy ókori városrész romja, vagy régi cserepek, edények stb, ezért az épitkezést abba kell hagyniuk, és átadni az érintett területet a régészeknek feltárás céljára. Mivel már elég későre járt, és fáradtak voltunk az utazástól, úgy döntöttünk, hogy a városnézést masnap délelőtt folytatjuk.
Reggelinél magyar zene várt bennünket, ugyanis megérkezett a négytagú Ördöngős zenekar is. Nagyon vidám fiatalemberek Magyarországról. Csak úgy zengett a tengerparton a magyar zene.
Reggeli után újra bementünk a belvárosba. Volt is mit látnunk. Úgy gondoltuk, nem mindennap láthatunk egy kolosszeumot, ezért belülről is megnéztük. /A belépőjegy ára 30,-Kuna kb 150,-Sk fejenként./ A látvány azonnal megmozgatta a fantáziánkat, és magunk elé képzeltük az ókori eseményeket. Ezt az Arénát Diokleciánusz épittette a szerelmének az első században. Az Aréna 23000 férőhelyes volt. Párviadalokat vivtak benne ember ember ellen, és ember oroszlán ellen. Ezeket az oroszlánokat kiéheztetve Afrikából hajókon hozták. A párviadal veszteseinek vére egyenesen a tengerbe folyt.
Utunkat folytattuk a város egyik tere felé amelyet Fórum térnek neveznek. Itt található az Augustus templom amely szintén az első században épült. Ittjártunkkor éppen az „Istria napok” nevű kultúrális események folytak.
Délután 16,00 órára volt megszervezve a helyi temetőben az első világháborúban elesett magyar tengerészek emlékművének megkoszorúzása. Nyolc magyar tengerészről van tudomásuk, akik itt vannak eltemetve. Sirhelyeiket a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége gondozza. Az emlékműnél elhelyeztük koszorúnkat mi is, valamint Disztl Antal a Magyar Köztársaság Horvátországi Nagykövete Zágrábból Szekeres Péterrel a kissebségi önkormányzat képviselőjével, és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége nevében Kvasznica István a közösség elnöke.
Az ókori római városnak valaha négy bejárata volt. Az Aranykapu /Porta Rata/ tövében a város közepén került sor a magyar kultúrális programokra. Ezt a kaput Salvia Posivmasergi özvegyasszony épittette az első században a családja elesett férfi tagjainak emlékére.
Estére 18,00 órakor kezdődött a műsor. Újabb ismerős arccal találkoztunk, megérkezett a Szlovénia-i Hodos polgármestere Orbán Lajos is feleségével, akikkel már nagyon barátinak mondható viszonyba kerültünk. A vendégek között ott volt Pula alpolgármestere is.
A járókelők közül sokan megálltak a magyar zene hallatára. Elsőként felléptek a romániai magyar táncosok gyönyörű népviseletbe öltözve. Fellépésük óriási sikert aratott. Utánuk következett a 11 tagú magyarországi citerazenekar, majd pedig az Ördöngősök húzták a nótát. A műsort a Pula-i asszonykórus folytatta, majd pedig bemutatták tehetségüket a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ifjú táncosai. Sajnos a fiatalok közül egyre kevesebben tudnak magyarul, mégis szivesen táncolják a magyar néptáncokat.
Este 20,00 órára voltunk hivatalosak vacsorára egy közeli szállodába. Közös asztalnál ültünk a Szlovénia-i Hodos-i polgármesterrel és feleségével. A zenéről a már többször emlitett Ördöngős zenekar gondoskodott. A vacsora után megkértem Kvasznica urat, mondjon néhány információt az itteni magyarokról. Elmondása szerint Istria megyében 540 hivatalosan nyilvántartott magyar nemzetiségű lakos van, ám becslések szerint valójában kb.1500 –an vannak. Pula városnak kb.60000 lakosa van, ebből hivatalosan 168 a magyar nemzetiségű, de kb.800-an vannak. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 1996-ban alakult, kb.60 tagja van. Céljuk, hogy minél jobban összetartsák a magyarságot, és minél több tagja legyen szervezetüknek. Minden nagyobb nemzeti ünnepről megemlékeznek, mint például március 15., augusztus 20., október 23., stb. Céljaik eléréséhez nagy segitséget kapnak a megyétől és a várostól.
Megragadva az alkalmat megpróbáltunk közelebbi kapcsolatot felvenni Románia-i Nagykároly-i magyarokkal is. Szeretettel meghivtunk tőlük egy három – négy tagú küldöttséget az augusztus 18.-án sorra kerülő falunapunkra. Meghivásunkat azonnal viszonyozták, mivel náluk augusztus 24.-én lesz falunap. Úgyszintén meghivtuk a Pula-i magyarokat.
Vasárnap reggel elindultunk haza, és kb. este 19,00-ra megérkeztünk.
Tisztelt lakosság! A mi célunk az ilyen utazásokkal nem a kirándulás, hanem az új lehetőségek keresése a közös Európában. Szeretnénk új kapcsolatokat keresni esetleges további sikeres együttműködés céljából. Úgy gondoljuk ez is hozzájárul községünk fejlődéséhez.

Póda József képviselő